Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben egy szép hercegnő nevelkedett.
A hajában selyemszalag, a nyakában csillogó gyöngy, a ruhája bársony, csupa csipke, finom
kis kezében két szál tulipán.
– Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, állj egyenesen.

Ülj egyenesen – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, ne bandzsíts.
Ne kancsíts – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik –, ne izegj.
Ne mozogj – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, ne piszkáld a füled.
Az orrod – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, ne szürcsölj.
Ne hörpölj – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, ne köpködj.
Ne kapkodj – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, ne ugrálj.
Ne bugrálj – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, ne locsogj.
Ne fecsegj – suttogott a másik.
Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán –, ne nevess.
Bableves – mondta a szép Hercegnő, és azon nyomban beleszeretett egy szegény
kocsislegénybe, aki éppen arra járt, és azon nyomban férjhez is ment hozzá.

(Mosonyi Aliz: Szekrénymesék – részlet)

" Az asszony és macskája ketten

játszottak, s nézni a csatát

remek volt, mit vívott az estben

fehér kéz s hószín macskaláb.... "

( Verlaine: Az asszony és a macska )

" -Szép vagyok ?

Chloé a saját tükörképét nézte a medence tündöklő ezüstös vizében, amelyben fesztelenül ugrándozott az aranyhal. Vállán a fekete bajszú, szürke egér a lábával dörzsölte az orrát, és gyönyörködött a színjátszó visszfényben.

Chloé felhúzta a harisnyáját, olyan finom volt, mint a tömjénfüst, és olyan szőke mint a bőre, aztán felvette magas szárú bőrcipőjét. Egyébként teljesen meztelen volt, kivéve egy súlyos aranykék karperecet, amelytől még törékenyebbnek tetszett finom csuklója... "

( Boris Vian: Tajtékos napok )

Minden történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnkint zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak.

( Baricco )

A füzér virágzatnak az a fajtája, melynek a tengelye gyenge, hajlékony, s végre elvirágzás v. gyümölcsérés után a fáról mindenestül lehull . A barka mint a füzér rendesen megnyúlt, folytonos (fűzfa, égerfa, nyírfa) v. megszaggatott (tölgy) virágzat, a bikkfáé gömbölyded, többnyire lecsüngő, csak a szelid gesztenyéé felálló; gyakrabban a hímvirágokból alakul (dió), a nyírfának, nyárfának és fűzfának a termő-virágzata is barkás. A barkás fák virágai aprósak, rendesen tökéletlenek, egyivaruak; szirmuk, avagy nagyobb, színesebb leplök soha sincs, a lepel is vagy hiányzik. vagy tökéletlen, v. apró, szembe nem tűnő. Némely barka már ősszel kész, mint a mogyoróé, az égerfáé, nyírfáé s ilyenkor kitelel. A telelő barkák kurtábbak és tömöttebbek, mint a virágzó vagy porzó barkák. s az apró virágokat a sürüen zsindelyező hegyeslevelek v. barkapikkelyek takarják és védik. Tavaszkor az ily barkák tengelye megnyúlik, a barkapikkelyek a virágokkal együtt eltávolodnak egymástól, az egész lefelé konyul s a hímporát kiszórja. Barkának hiják néhol általában a fűzbarkás vesszejét .

( A Pallas nagy lexikona )

Van egy nő. Úgy van velem, mint én vele, gyűlöl, szeret. Amikor ő gyűlöl, én szeretem, amikor ő szeret, én gyűlölöm. Más eset nincs.

( E.P.: Egy nő )

"Oldani vágyom és oldódni vágyom.

Üdvözíteni vágyom és üdvözülni vágyom.

Nemzeni vágyom és megfoganni vágyom.

Dalolni vágyom és dalláválni vágyom.

Mind táncoljatok!

Ékesíteni vágyom és ékeskedni vágyom.

Lámpád vagyok, ha látsz engem.

Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.

Ki látod, mit teszek, hallgasd el a munkám. "

( A teljesség felé - egy apokrif János -evangéliumból )

Amikor édesanyám megtalálta édesapám titkos füzetét, a vastagfedelűt, teli az idegen asszonyoknak írt versekkel, Te kis szőke szobalány, adj egy csókot szaporán satöbbi, fogta a ceruzáját, meghegyezte, EBERHARD FABER 1207 2,5= HB, és kijavította a helyesírási hibákat.

( Esterházy Péter: H.C. )

" A vásárolt 234 akó borbul minden falusi kocsmára kiadtam, nem különben Tatában lévő kocsmákra is, és így az egész jószágban Excellenciád részére vagynak a kocsmák és a borok folyási.Termés az egész birtokon 651 köröszt, kaszált búza 25 baglya, és így által láthatja Excellenciád mi lészen annak fejibül: árpa éppen semmi sem fog lenni. a jövő őszi vetés alá nem ugaroltak több földet. Már késő lévén az üdő, ha most szántatnék, a magja sem térne meg. A Tatában lévő malmokat megjárván, aminthogy hét az a malom, mely hét malom vagyon 21 kerékre, azon malmokban semmi melioratio nem tapasztaltatik, hanem az előbbeni állapotukban konzerváltatnak."

( Esterházy József gróf jószágkormányzójának beszámolója )

_{^{Köszöntjük szépségszalonunkban!}}

_{^{Szeretettel várunk minden szépülni vágyó hölgyet, urat, és gyermeket.}}

_{^{A belvárosban nyíló üzletünkbe fodrászt keresünk. Tel: 06-30-430-4159}}

Itt, az egész Budapesttel megtelt szállodában is, mint mindenütt ez idő tájt: a nők voltak a legfontosabbak.

Csodálatos nőkultusz volt a világon a háború előtt, és így volt Pesten is 1912-ben, Szilveszter éjszakáján, amikor szemügyre vettek minden nőt, aki a „Király” szállodában ez estén megjelent.

Itt volt az Andrássy úti boltosné, aki délidőben szokott férje üzletében tartózkodni, és ilyenformán sok ismerősre és udvarlóra tett szert, bár rosszat a legelszántabb gonosz nyelvek se mondhattak róla. A bolti asztal mellett is úgy tudott viselkedni vevőivel szemközt, mintha szalonjában ülne. Miután közel volt az Operaház, tisztában volt az ottani előadásokkal. Látta a legújabb divatokat boltja előtt elvonulni, és a mindennapi útjába eső könyvkereskedésben megvásárolta a legújabb kottafüzetet vagy regénykönyvet, amelyről divat volt beszélni. Most Szilvesztert tartott és pezsgőspohár volt keze ügyében, hogy koccinthasson, mintha nem is volna bolt ezen a világon, amelyre gondolni szokott.

Itt volt a terézvárosi ügyvédné, aki hétköznap ugyancsak férjének szokott segíteni az irodában, mint valami „irodakisasszony”, de értett ahhoz is, hogy pereket szerezzen a férjének, ha valamerre társaságban megfordult. Ezenkívül a „német kisasszony” mellett a gyermekei nevelésével is törődött, a háztartás után is kifutkározott a konyhába, a kliensekkel kacérkodott, és vasárnaponként, ha a „Király” szállodában vacsorázott a társaságával és a cigány szerelmes nótát húzott, elmélázott, hogy milyen lehet az az állapot, amikor szeretője van egy asszonynak, mert a közvélemény szerint minden pesti asszonynak van szeretője. Pezsgőspoharából arra az ismeretlen férfira ivott, aki majd valamikor az ő szeretője lesz, ha ideje elérkezik. Ám eddigi dolgait azután se hanyagolja el, fogadta fel magában a legnagyobb komolysággal.

Most már bevallhatjuk annyi esztendő után, hogy ebben az időben nagy divat volt a pesti asszonyok között a szeretőtárs.

Valami járványszerű állapot volt ez, egyik asszony elrontotta a másikat. Néha egész asszonytársaság ült együtt a meghitt szalonban, amely nem beszélt másról, mint a szeretőkről. Úgy látszik, hogy a férjeknek csak reprezentatív és kenyérkereső szerepük van ebben az életben. Az asszonyszív és gondolat a szeretőé, aki nem is volt már titkos, mint hajdanában, hanem megvolt a maga helye az ebédlőasztalnál, a külön ruhafogas, bal oldala az asszony mellett, széke a színházi páholyban és a megfelelő délutánja, amikor az asszonyságot szórakoztatni kell. Szinte természetesnek látszott, hogy délben az asszonyok a Váci utcában a szeretőjükkel sétálnak, velük járnak a lóversenytérre vagy kártyázni a barátnő zsúrjaira. Ezek a boldogított gentlemanek^*, akik egyes férjes asszonyok szívét bírták, nem csodálható életunalommal tették fel a monoklijukat^*, amikor egy szegény leány szerelemmel közeledett feléjük.

(Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete )

 - Mennyi euro az ára egy jó állapotú Ludmillának ? Drezda környékén van arra esély,hogy Ludmillával találkozhassak?

- Ludmillákból eléggé sok tipusú,teljesítményű készült.Megnézem és leírom-szakirodalomból.

- Nem tudja valaki melyik pályaszámot kapták a Cseh Ludmillák mikor átkerültek a bolgárokhoz?

( Parti Nagy Lajos )